Fidzsi-szigetek

a 300 szigetből álló ország neve
valóban Paradicsomot jelent...

Környezet, éghajlat:

A Fidzsi-szigetek a dél-csendes-óceáni térségben, Melanézia (Salamon-szk., Vanuatu, Új-Kaledónia, Pápua-Új-Guinea) és Polinézia (Tonga, Samoa, Cook-szk., Francia Polinézia) között félúton, az Egyenlítőtől délre, a Baktérítőtől északra fekszik. A területe 5OO ezer négyzetkilométert ölel fel, amelynek csupán 1,5 %-a szárazföld. Közel 3OO szigetből áll, a legnagyobbak Viti Levu (1O39O km2) és Vanua Levu (5538 km2). A főváros (Suva) Viti Levu szigetének délnyugati részén található. Ezen a szigeten van a legmagasabb hegy is, az 1323 méter magas Victoria-hegy. Taveuni és Kadavu is viszonylag nagy szigetek, az ország többi része azonban kis szigetekből áll, amelyek a következő szigetcsoportokba tartoznak: Lomaiviti, Lau, Moala, Yasawa, Mamanuca és Rotuma. Ezen szigetek többsége érintetlen, gyönyörű zátonyokkal, lagúnákkal, kikötőkkel és természetes növénytakaróval.
Az 196O-as évek óta, az ország erdőinek kb. 15 %-át vágták ki és nagy gondot okoz az erózió. Különösen Suva körül nagy a víz szennyeződése is, néhány területen a halfogyasztás kifejezetten káros az egészségre.
A Fidzsin megtalálható kb. 3OOO növényfaj 1/3-a helyi jellegű. A lakosok megtanulták a természetes növényzetet hasznosítani az élelmiszer-, gyógyszer-, festék- és építőanyag-gyártásban. Kb. 35OO éve az első telepesek baromfikat, kutyákat és disznókat hoztak a területre, és ekkor halt ki 3 -addig itt honos- madárfaj is. A denevérek az egyetlen itt született szárazföldi emlősök, az indiai mongúz, a macska, a disznó, a kecske és a patkány pedig idetelepített állatok. Kb. 2O fajta szárazföldön élő hüllő (pl. teknős és tengerikígyó), és 1OO madárfajta és a szigeteken. A tengeri állatvilág gazdag és változatos (korál, szivacs, trópusi halak, cápák, delfinek, bálnák). Fidzsi klímája szinte egész évben kellemes, a szigetet körülvevő hatalmas vízmennyiségnek köszönhetően. Az uralkodó szél a keleti és a délkeleti. A csapadékos időszak novembertől áprilisig tart, bár egész évben jellemző az esőzés. A nappali átlaghőmérséklet 25°C, a páratartalom általában magas. Trópusi forgószelek november és április között feltámadhatnak, de ezek csak ritkán veszélyesek.
Történelem:
Korábban brit koronagyarmat volt, a független domíniumi rangot 1970. Október 10-én nyerte el.

Népsűrűség:
40,3 fő/km2
Népcsoportok:
Findzsi (49,8%), indiai (45,3%)
Közigazgatási beosztás:
független állam
Fekvés:
Óceánia. Szigetcsoport a Csendes-Óceánon. 2/3-ad úton van Hawaiitól Újzélandig.
Országhívószám:
679
Autójelzés:
FJI
Elektromosság:
240 V, 50 Hz
Államforma:
köztársaság
Főváros:
Suva
Hivatalos nyelv:
angol, fidzsi
Beszélt nyelvek:
hindi, kínai
Nagyobb városok:
Lautoka,
Legmagasabb pont:
Tomanivi 1 324 m
Legalacsonyabb pont:
Csendes-óceán 0 m
Népcsoportok:
Findzsi (49,8%), indiai (45,3%)
Vallások:
Hindu ( 45%), metodista, protestáns (37%), mohamedán (10%), római katolikus (7%), konfuciánus (1%).
Hivatalos pénz:
1 fidzsi dollár = 100 cent (FJD)
GDP
4,3 milliárd USD
GDP/fő
5 700 USD
Gazdasági növekedés:
3%
Infláció:
3%
Legfontosabb iparágak:
Cukorgyártás, koprakészítés, dohányipar, cementgyártás, kókuszfeldolgozás.
Legfontosabb kereskedelmi partnerek:
Ausztrália, Anglia, USA, Japán
Vasúthálózat hossza:
597 km
Úthálózat hossza:
3 440 km
Repülőterek száma:
24
Fontosabb kikötők
Labasa, Lautoka, Levuka, Savusavu, Suva