Húsvét-sziget

a világ köldöke

Chile partjaitól 3500 km-re, a Csendes-óceánban terül el a titokzatos szobrok szigete, a Húsvét-sziget. Kezdjük mindjárt egy félreértés tisztázásával. A sziget nevében szó sincs többes számról, hisz a közvetlen szomszédságában található "Madáremberek szigetének" nevezett sziklaszirteket túlzás lenne annak nevezni.

A sziget hivatalos neve egyébként Isla de Pascua (Húsvét sziget), és pedig azért, mert 1722-ben a Holland Nyugat-indiai Társaság Terra Austrálist kutató expedíciójának vezetője, Jacob Roggeveen húsvét vasárnapján fedezte fel. A benszülöttek nyelvén azonban Rapa Nui-nak azaz Nagy Evező-nek hívják, de elterjedt a költői "A világ köldöke" (Te Pito o Te Henua) megjelölés is.

A Húsvét-sziget rejtélyeiről számtalan néprajzi, antropológiai és régészeti tanulmány látott napvilágot az elmúlt fél évszázad alatt. A szigetlekók eredetének és a titokzatos szobrok rendeltetésének kutatásával Thor Heyerdahl norvég tudós foglalkozott, aki saját építésű - a szigetlakoók által használt anyagok felhasználásával készült tutajával bebizonyította, hogy ezek a kőkori színvonalon élő korai civilizációk hatalmas távolságokat voltak képesek megtenni a végtelen óceánon.

A csendes-óceáni szigetvilágot a világosbarna bőrű, hullámos fekete hajú polinézek népesítették be. Kb. 3000 év leforgása alatt eljutottak a az óceán legtávolabbi, legeldugottabb szigeteire, így a Húsvét-szigetre is. Legfontosabb termesztett növényeiket - a kenyérgyümölcsöt, a tárót és a jamgyökeret hozták magukkal a csónakjaikon, a háziállataikkal, a sertéssel és a baromfival együtt. Thor Heyerdahl elmélete szerint a Húsvét-sziget lakói nemcsak polinéz származásúak, hanem egy másik népcsoport, a dél-amerikai Titicaca-tó környékén élő indiánok leszármazottai is.
A szigetlakók mondáiban a rövidfülűek és a hosszúfülűek harcáról esik szó, s a szobrok nagy részének hosszú füle van. A 4-10 méter magas szobroknak aránytalanul nagy fejük és felsőtestük van, a lábuk pedig hiányzik. A mintegy 60-90 tonnás szobrok felállításának körülményeit is homály fedi. Valószínűleg facsúzdákon, kötelekkel vontatták, s állították fel. A hatalmas kőszobrokat (moai) bazalttufából faragták ki, fejükön lévő cilinder alakú kalapok (pukaó) pedig vörös vulkáni tufából készültek.

A sziget további érdekességei közé tartoznak a lávabarlangok, amelyek tulajdonképpen lávacsatornák. A lejtőn lassan lefelé hömpölygő lávafolyó levegővel érintkező külső része fokozatosan lehűl, megmerevedik, míg alatta áramlik tova a híg forró láva. A tüzes lávafolyam egyre mélyebbre ágyazza be magát a kőzetbe, fölötte pedig a megszilárdult boltozat alatt forró gázzal teli hosszanti üreg keletkezik. A lávafolyás elapadása után a belső lávapatak is kihűl. A gázok elillannak, és visszamarad egy hosszú kanyargós rendszerint zárt folyosó. Ez legtöbb esetben úgy válik ismertté, hogy valahol beszakad a mennyezete.