Ahogy egy gems bonanza nyerőgép is meglephet minket váratlan eredményekkel, a tudomány története is tele van olyan úttörő felfedezésekkel, amelyeket azok tettek, akikre a társadalom a legkevésbé számított. E váratlan hozzájárulók között számtalan nő van, akik annak ellenére, hogy számos akadállyal és előítélettel kellett szembenézniük, kitörölhetetlen nyomot hagytak a tudományos közösségben. Történeteik, akárcsak a nyerőgépek nyerő kombinációi, kiemelkednek, és követelik figyelmünket és tiszteletünket. Ez a cikk néhány ilyen úttörő tudósnő életét és hozzájárulását mutatja be.
Rosalind Franklin (1920-1958) – A DNS meg nem énekelt hőse
Rosalind Franklin neve gyakran James Watson és Francis Crick árnyékában marad, pedig hozzájárulása kulcsfontosságú volt a DNS molekuláris szerkezetének megértésében. Franklin röntgendiffrakcióval készítette el a híres „51-es fényképet”, amely döntő betekintést nyújtott a DNS kettős spirál szerkezetébe. Míg férfi kollégái Nobel díjat kaptak a felfedezésért, Franklin fontos szerepe csak jóval korai halála után kezdte elnyerni a megérdemelt elismerést.
Marie Curie (1867-1934) – A radioaktivitás úttörője
Marie Curie öröksége monumentális. Nemcsak ő az első nő, aki Nobel-díjat kapott, hanem ő az egyetlen, aki két különböző tudományterületen – a fizikában és a kémiában – is Nobel díjat szerzett. A radioaktivitással kapcsolatos úttörő munkája – az általa kitalált fogalom – vezetett a polónium és a rádium elemek felfedezéséhez. Annak ellenére, hogy Curie-nek előítéletekkel és a sugárterheléssel kapcsolatos egészségügyi problémákkal kellett szembenéznie, fékezhetetlen szelleme a tudományos közösség jelzőfényévé tette őt.
Chien-Shiung Wu (1912-1997) – A fizika első asszonya
Chien-Shiung Wu, akit gyakran a „kínai Madame Curie”-ként emlegetnek, jelentős mértékben hozzájárult a nukleáris fizika területéhez. A Kínában született Wu az Egyesült Államokba költözött a doktori cím megszerzéséért, majd később a Manhattan-projektben dolgozott. Kísérletei megcáfolták a paritás megőrzésének törvényét, és míg férfi munkatársai Nobel díjat kaptak a felfedezésért, Wu szerepét sajnálatos módon figyelmen kívül hagyták. A Columbia Egyetemen elért eredményei és tanításai azonban megszilárdították hírnevét, mint a fizika egyik sziklaszilárd alakját.
Jane Goodall (1934-től napjainkig) – Rendkívüli primatológus
Dr. Jane Goodall forradalmasította a főemlősökkel kapcsolatos ismereteinket. A tanzániai Gombe erdeibe merészkedve, formális képzés nélkül, de páratlan szenvedéllyel figyelte meg a csimpánzokat és azok összetett társadalmi struktúráját. Megállapításai megkérdőjelezték a korábbi hiedelmeket, és kimutatták, hogy a csimpánzok szerszámokat használnak, személyiséggel rendelkeznek és érzelmi viselkedést mutatnak. Goodall munkája túlmutat a kutatáson; lelkes szószólója a természetvédelemnek és az állatok jólétének.
Barbara McClintock (1902-1992) – A genetika zsenije
Barbara McClintock kitérője a genetika világába az „ugró gének” vagy transzpozonok felfedezéséhez vezetett. A kukorica citogenetikájában alkalmazott innovatív technikái felfedték, hogy a gének mozoghatnak a kromoszómákon belül és a kromoszómák között, megkérdőjelezve a bevett genetikai elképzeléseket. Felfedezéséért McClintock 1983-ban élettani vagy orvosi Nobel díjat kapott. Kitartása és éles megfigyelőképessége kitörölhetetlen nyomot hagyott a genetika területén.
Katherine Johnson (1918-2020) – A matematikus az űrrepülések mögött
Katherine Johnson, a zseniális matematikus a szegregáció korában dolgozott a NASA-nál. „Emberi számítógépként” Johnson számításai döntő szerepet játszottak Amerika első és későbbi emberi űrrepüléseinek sikerében. Johnson életét és hozzájárulását gyönyörűen bemutatta a „Rejtett számok” című film, amely reflektorfénybe helyezte eredményeit.
Illetve, bár a fentiekben csak pár fontos nevet említettünk, sok más tudományos világban dolgozó nő eredményeit felsorolhattuk volna még itt.