Hammamet

Hammamet

Csodálatos strandjainak és színpompás kertjeinek köszönhető, hogy a két öböl mentén elhelyezkedő halászfalu Sousse-szal vállvetve Tunézia felkapott üdülőhelye. Az 1920-as években a külföldi művészek telepedtek le ezen a csodálatos vidéken, nyomukban azonnal megjelentek az első szállodák.

Már a rómaiak is tömegesen jöttek ide, bár a helyi prokonzul, Salvius Julianus által i.sz. 179-ben alapított kolóniára ma már csak egy félreeső ásatás emlékeztet. A rómaiak mindent összezavartak azzal, hogy a települést Putput, Pudput vagy éppen Pupput néven emlegették. Az arab eredetű Hammamet név fürdőhelyet és galambot is jelent. Ennek megfelelően a korabeli referenciák meglehetősen változatosak.

Két védett öböl között fekszik, stratégiailag jelentős hely. Először 904-ben erősítették meg. Mindennaposak voltak a harcok, hol a normann II. Rogerius támadott, hol hafeziták foglalták el, hol a spanyolok és a kalózok között támadt nézeteltérés. 1560-ban a dragulok foglalták el, majd Andrea Doria tartotta blokád alatt hasztalan. 1602-ben a helyőrség a trójai falóhoz hasonló trükknek esett áldozatul, 300 máltai lovag érkezett muzulmánnak öltözve. Tárt karokkal fogadták őket, majd amikor bejutottak, rajtaütésszerűen elfoglalták a várost. Amikor 1605-ben észrevették, hogy tíz gálya érkezik Szicília és Málta felől, a muzulmán lakosság elmenekült. Aztán titokban visszaküldtek száz férfit, akik megtizedelték az 1100 hódítót. Legközelebb Tunézia első polgárháborújában kapott szerepet az Európában hírhedt Hammamet, más néven Mahometta vagy La Mahette. Az I. Murad bej elleni lázadás során ide vonult vissza 1673-ban Hajji Ali Liaz, akit később itt öltek meg és temettek el a kasbában. 1881-ben, mielőtt a franciák bevonultak, a város lakói segítettek visszaverni az első rohamot. Hammamet aratott egy aprócska győzelmet is. Bordier kapitányt, a francia őrparancsnokot annyira magával ragadta a város szépsége, hogy leköszönt, és itt telepedett le.

Hammamet Tunézia

A franciák utakat és vasútvonalakat építettek, és kiépítették az első telefonhálózatot. A gondtalan húszas években tehetősebb emberek telepedtek le, és élvezték a hófehér házakból és régies kertekből áradó nyugalmat. A romániai Georges Sebastian villát építtetett, melyről Frank Lloyd Wright azt nyilatkozta, hogy a legszebb ház, amit valaha látott. Bár a II. világháború okozott problémákat, nem sok nyomot hagyott errefelé. Az idegenlégió helyőrséget állított fel a kasbában, a közelben szállásoltak el egy szenegáli hadsereget, felépítettek néhány bunkert a strandon és ellentétben André Giddel és Paul Kleevel, akik meghívott vendégek voltak, a németek bevették magukat Sebastiannál. Von Arnim több hetet is elüdült itt, Rommel csak három éjszakára maradt. A francia fennhatóság elleni titkos mozgalomtól és az 1952-es nyílt, véres összecsapástól függetlenül Hammamet legutóbbi történelmében már csak a turizmus kapott szerepet.

Hammamet nyaralás

A legfőbb látványosság az óváros, vagy arab város, a medina. Egyik oldalról a tenger határolja, a szárazföld felőli oldalán, a városfal mellett a temető található. A falakról a csodálatos strandra nyílik kilátás, mely délre kanyarodik, a szállodák felé. A képet színes halászhajók tarkítják. A városfalat II. Ibrahim, aglabida emír építtette 904-ben, azóta többször is felújították. Jelenlegi méreteit és paralelogramma alakját, melynek oldali durván 300 és 100 méteresek, Abu Zakaria hafezita uralkodótól kapta, aki ezzel akarta megvédeni a Nagymecsetet, amit 1236-ban építtetett. Hatoljunk be a medinába három eredeti bejárata köztül azon, amelyik a legközelebb van, azaz a Bab es-Suqon. 1881 óta áll nyitva a nagyközönség előtt. Ahogy belépünk, az út elkanyarodik, a középkorban ez is a védelmet szolgálta, és beletorkollik a suq egyetlen keskeny utcájába, melyen szamarak és kézikocsik képezik a forgalmat. Szőnyegeket, kerámiákat, hímzéseket és réztárgyakat árulnak. A kiszolgálás barátságos. Ha balra fordulunk, egy olyan térre jutunk, ahol sokáig nem voltak üzletek, de ma már épp oly harsány, mint a többi. Balra és jobbra hátul a Bain Maure, török fürdőt láthatjuk. Vele szemben áll a Nagymecset. A főkaputól jobbra, a nyugati fal első íves bejárata nem eredeti, az 1960-as években épült. Innen lehet eljutni a Nigro és a Boudhina bazárokhoz, onnan pedig a suqhoz. A kasba mögött áll a Bab el-Bahar, ez eredeti tengeri kapu, amit minden turista felfedez, mint festői keretet a kikötő halászhajóiról készítendő fotójához. Az előttünk elterülő téren, a suq végében vannak a Boutique Fella üzletei, standjai és mozgóárusai, a kifinomult ízlés fellegvára. Tarkabarka üzletekkel szegélyezett sétány vezet a fal mentén Sidi Bou Hadid mohamedán szent sírjához. Az, hogy kávéházzá alakították, nem jelent szentségtörést, elfogadott tunéziai tradíció a sírköveken mentateát iszogatni és vízipipát szívni. Hasonló hely a tuniszi M’rabet étterem is. Meredek lépcsőkön juthatunk fel a kasbához, a középkori medina erődjéhez,. A belső udvar fákat rejt, meg három felirat nélküli ágyút, és itt található Sidi Bou Ali mohamedán szent sírja is, hagyományos qubba, kupola, süllyesztett, zászlókkal díszített ravatallal. Az ágyúk mögött ismét a várfalra, a Chgeminb de Ronde-ra mászhatunk fel. A mór kávéház tiszta rendes és barátságos, pazar kilátással az óvárosra és a kikötőre. A Mártírok Emlékműve mögött található a Nigro bazár, az emeleten a Berbere étterem. A mellette lévő boltív másik oldalán, az olcsóbb Restaurant de la Poste melletti napi piacon a gyümölcsöt és zöldséget, húst, halat és bontott csirkét árusítanak. Egy kőhajításnyira innen, az avenue de la République-en sorakozik a Boudhina újságos, a gyógyszertár, a postahivatal, a régi katolikus templom helyén, mely 1905-től 1972-ig állt, és az egyik sarkon a városi múzeum. Sidi Ben Issa mohamedán szent síremlékének épületében kapott helyet ez a múzeum, a helyi cserkészklubbal együtt.

Hammamet látnivalók

A medina földnyelve választja el egymástól a két hosszú strandot, melyeken szállodák állnak. A kereskedelmi negyed tele van bankokkal és itt áll a Magasin Général szupermarket is. Egy fényképészüzlet és az Isten hozott Tunéziában Szolgálat irodájának kivételével mindenütt pizzériákat és éttermeket látunk, ilyenek a Belle Vue, a Fatma, a Sand Pub és a Sonial teázó. A Souks d’Art kézműves műhelyei a legnagyobbak a bazárok közül, a mozihoz művészeti galéria kapcsolódik. A kávéházakban vízipipával és harsány arab zenével várják a vendégeket, és nagy a nyüzsgés a Pergola és a Trois Moutons éttermek teraszain is. A szökőkutak is működnek néha. Egy szemellenzős teve a belső udvar kútjának kerekét forgatja. Korabeli, nem ide illő épület az Hotel de Ville, a Városháza, melyet az öreg Hotel de la Plage helyén alakítottak ki. A sarkon az Idegenforgalmi Hivatalt találjuk. Az Avenue Habib Bouguiba tovább emelkedik, de már kevés érdekességet tartogat számunkra, a rendőrséget a vasútállomást, a déli strand szállodáit és a nemzetközi Kulturális Centrumot. Ha éppen nem tartanak benne konferenciát, és vendég sincs, talán beengednek megnézni Georges Sebastian páratlan házát, ciprusok és fehér oszlopok szegélyezik a hűs vizű, csempézett medencét, az ebédlőasztal egy tömbből faragott fekete márványból készült, a hálószobákban antik tükrök és süllyesztett római fürdőmedencék láthatók. A posta mellett halad az Avenue de la République, aztán felfelé emelkedik az El- Haouanet nevű kerületbe, melynek jelentése üzletek. Legérdekesebb látnivalója a Suq el-Khemis, a hetivásár. Nabeul pénteki piacához képest üdítő, hogy nincs tele turistákkal. Forgalma és kínálata rohamosan növekszik, már többször át kellett helyezni nagyobb területre, a csütörtöki vásárt pedig már szerda este megnyitják. Az északi szállodákat és Nabeult sokkal szebb útvonalon is meg lehet közelíteni. Induljunk el a tengerparti úton, mely a földnyelven lévő temető, a Chez Achour étterem, a háború idején épült háztömb, a katolikus templom mellett halad el.

A Nemzetközi Kulturális Központ körül kilenc hektáros park, minden augusztusban a Festival International de Hammamet színtere. A Karthágói Fesztivál ismert művészei szerepelnek itt is. A késő esti előadások színhelye az a görögös színház, amelyet állami megrendelésre építettek 1964-ben, miután az állam 1959-ben megvásárolta Georges Sebastian birtokát.

Szállodák

Mammamet legelegánsabb négycsillagos szállodái a Sindbad, az El-Manar luxusszállók, az Abou Nawas és az északi parton a Palm Beach és a Phenicia, a déli parton a Shératon. Igen népszerűek a háromcsillagos szállodák. A városközpontban áll a Résidence Hammamet, ahol a tetőn úszómedencét találunk, vele szemben van a Yasmina. Az északi parton van a Bel Azur, a déli parton az Orangers Beach, melyek közös irányítás alatt állnak, mindegyiket hatalmas kert veszi körül. A Fourati építészetileg és parkja alapján a leginkább tunéziai jellegű. Beljebb találjuk a Le Hammamet-et és a Continental-t. A római Pupput szomszédságában vannak a Paradis és a Paradis Résidence. A Saphir és az északi Sultan csodás kilátást nyújt a fehér márványtermekre, az úszómedencékre és a tengerre.